Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sárgaborsó főzelék

2010.01.16

 

Sárgaborsófőzelék


 Hozzávalók 4 személyre:
 
50 dkg sárgaborsó
1 kis fej vöröshagyma,
2-3 gerezd fokhagyma,
1-2 babérlevél, füstölt szalonna bőre,
2 dkg zsír,
pirospaprika, liszt, cukor

 Elkészítés:

A hagyma felét lereszelem a fokhagymával együtt és lesózom, félreteszem.  A sárgaborsót (amit kiválogattam, megmostam) a hagyma másik felével felengedem egy liter vízzel, beleteszem a szalonnabőrt és a babért, teszek bele egy kávéskanál kristálycukrot és egy késhegynyi szódabikarbónát, és fedő alatt addig főzöm, míg a borsó megpuhul (van, aki úgy szereti, hogy teljesen pépesre főzi).
Ha a főzelék megfőtt, belekeverem a rántást: forró zsíron zsemleszínűre pirítok 1-2 evőkanál lisztet, belekeverem a reszelt hagymát és fokhagymát egy csipet pirospaprikával, majd felöntöm 2 dl hidegvízzel és jól elkeverem a tűzr
ől lehúzva. Ha a rántást belekevertem a főzelékbe, hagyom, hogy még egyet forrjon, megsózom és leveszem a tűzről.

Feltétnek ízlés szerint adhatunk sült kolbászt, sült füstölt tarját, sült húst, tükörtojást, fasirtot, pörköltet.

 

A közhiedelemmel ellentétben a sárgaborsó nem a zöldborsó érettebb, száraz verziója: valójában egy szárazborsó-fajta, amelyet beérése után hántolnak, majd feleznek, így kerül a boltokba.

 


 

Az azonban mindenképp igaz, hogy tápanyagok szempontjából a hüvelyesek közül a felesborsók a leghasznosabbak. A sárgaborsó kalóriatartalma viszonylag magas (321 kcal/100 g), ám szinte teljesen zsírmentes, ugyanakkor nagyon sok benne a fehérje.

Energiatartalmának jelentős részét, több mint a felét a szénhidrát, azon belül is a keményítő adja. Gazdag B1- és B2-vitaminban, hántolatlan formájában pedig rostokban is, de a kereskedelmi forgalomban kapható, hántolt sárgaborsónál már elenyésző a rostmennyiség. Azonban még így is hasznos a szervezet számára: rendszeres fogyasztása csökkentheti a szervezetben a „rossz” koleszterin mértékét, ráadásul alacsony glikémiás indexe miatt a vércukorszintet lassabban emeli meg.

Bizonyos tanulmányok szerint a sárgaborsóból kivont fehérje a vérnyomás csökkentésében is segíthet, továbbá megelőzheti egyes krónikus vesebetegségek kialakulását – ám a kísérlet szerint ez csak a kivonatra igaz, pusztán a sárgaborsó fogyasztásával ezek a hatások még nem jelentkeznek.

A sárgaborsó jó forrása a káliumnak, folsavnak, pantoténsavnak és a foszfornak, található benne továbbá kalcium, magnézium, vas, mangán és cink is.

Jó tudni, hogy a többi hüvelyeshez hasonlóan az arra érzékenyeknél puffadást, vagy kellemetlen bélrendszeri tüneteket okozhat, ezért akinek emésztőszervi problémái vannak, csak mértékkel fogyasszon sárgaborsót. Ugyanebből az okból egészen kicsi gyerekeknek sem ajánlott, de óvodáskortól kezdve nem véletlenül az egyik kedvenc közétkeztetési alapanyag.

Felhasználás előtt a sárgaborsót mindig érdemes beáztatni, így hamarabb megfő. Leggyakrabban főzelék készül belőle, de levesként, pástétomként, vagy saláta-alapanyagként is nagyon finom. A sózáson kívül általában különösebb fűszerezést nem igényel, de természetes ízét remekül kiemeli a vöröshagyma és a fokhagyma.